Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Tōyama Mitsuru és a Sötét Óceán Társasága

Japán folklór vol. 5 - A gigantikus tanuki-here

たんたんたぬきの金玉は、
風もないのに、
ブラブラ

"Tan-tan tanuki heréi, 
szél sincs,
mégis lengenek"
Herezacskójával halászó tanuki
Ha láttuk már a Ghibli Pom Poko (平成狸合戦ぽんぽこ) című meséjét, feltűnhetett benne többek között a tanuki nyestkutya nemi szervének különös mód való használata is. A tanuki (狸), azaz nyestkutya (Nyctereutes procyonodoides) számos meghökkentő tulajdonsággal rendelkezik a japán folklórban, mégis talán multifunkciós, óriásira duzzadó mágikus heréikkel, azaz pontosabban herezacskóikkal [inno 陰嚢] keltik csodálkozásra az embereket. 
Folyóban halászó tanukik
Elgondolások szerint a tanuki heréit akár 8 tatami (畳) [ ~ 13,2 m²] méretűre is képes elnyújtani, ám persze a tataminál sokkal rugalmasabb, s a korabeli ábrázolások alapján vitorlától kezdve halászhálóig, esernyőig változatos módon alkalmazták azt.
Heréjükkel súlyzózó tanukik
Érdekes módon éppen az ábrázolásokban teljesedett ki a tanuki-here koncepciója, semmint az orális hagyományban: az Edo-korban (1603 - 1868) az ukiyo-e zsánerfestészete kapta fel azt, mindazonáltal nem a tanuki-here volt a tanukival kapcsolatos ábrázolások elsődleges témája, sokkal inkább a tanukik alakváltó, illetve hasdoboló képessége. A csoda-here úgymond, a tanuki mágikus repertoárjának egy kései kiegészítő eleme volt pusztán, melyet viszont nagyon látványosan voltak képesek illusztrálni. A tanuki herezacskója nélkül is kellőképpen tökös entitás, ami még a kitsunéval (狐, róka), a japán mitológia egyik legerősebb lényével is képes ringbe szállni (sőt, elvileg a rókánál több alakot is képes ölteni: 狐七化け、狸八化け - 'a rókának hét alakja van, míg a tanukinak nyolc' - tartja a mondás) A tanuki híres még a hasdobolásról, a kaja és pia szeretetéről, és általánosságban egy naplopó, lusta szélhámosnak ismeri a japán folklór. A mágikus tanuki-here mém tehát későbbi elem.
A Kinmōzui 1666-os tanuki illusztrációja
A legelső ismert tanuki ábrázolások igencsak realisztikusan magát az állatot ábrázolták. Egyes helyeken mujina (狢) misztikus lényét (leginkább a borz értendő alatta) azonosították a tanukival a VIII. századtól kezdődően. A tanuki első enciklopédikus leírása vélhetőleg a XVII. századra datálható, úgymint a Nakamura Tekisai (中村惕斎, 1629-1702) által írt 1666-os Kinmōzui ( 訓蒙図彙) műben. E korai leírások nem tesznek említést a tanukik mágikus képességeiről, miként tudományos igényű állatrendszertani összefoglalóként szolgáltak. Az első, a tanuki varázsképességeit feltüntető mű Terajima Ryōan (寺島良安) osakai orvos szerkesztette Wakan Sansai-zue (和漢三才図会 'Japán-kínai képes enciklopédia' - mely utóbbi Wang Qi (王圻) 1607-es 'A három képesség képes összefoglalója' (三才図会) című Ming-kori kínai enciklopédiáján alapult - klikk ide a digitális változatért), bár ez sem megy túl részleteibe a dolognak, viszont megemlíti, hogy gyakorta képes yōkai (妖怪) alakot öltenie (bake-danuki, 化け狸). Ergo valószínűbbnek tűnik, hogy az ukiyo-e művészek alkotásai robbantották a tanuki-herezacskó bombát a köztudatba.
Jövendő mondó tanuki önnön herezacskó lugasában
S hogy honnan társítottak a tanukikhoz efféle sajátos, erotikus mágiában fogant képességeket? A valóságot tekintve, nem sok köze van a szexuális potenciálhoz, legalábbis arra utalóan nem maradt fel illusztrációk, hogy a varázslatos nyestkutyák ezzel csajoztak is volna-e. Zack Davisson utánajárása alapján az általános elfogadott magyarázatok kevésbé izgalmasak: a korabeli Kanazawa (金沢) tartománybeli fémművesek/ötvös mesterek, aranyverésnél/aranyfüstlemez készítése során tanuki-bőrbe tördelték az aranyat, s mivel a lehető legvékonyabbra igyekezték kisimítani azt, egy kellően rugalmas és ellenálló bőrre volt szükségük, és ekkor jött képbe a 'nyolc tatami méretűre megnyúlni képes' tanuki herezacskó-bőr. (A biológiai tényeket illetően a hím nyestkutya valóban testméretéhez képest jókora herezacskóval rendelkezik, amivel egyszerűen az evolúció vértezte fel az utódnemzésért folytatott rivalizálásban).
Egy tanuki a 'senki' betegségben szenved, mely a here megduzzadásával jár 
Egyes nézetek szerint  a here - kintama (金玉) 'aranygolyó' és az ezen ötvösök által alkalmazott aranyfüstlemez során tanuki bőrbe csomagolt arany - kin-no-tama (金の玉) 'aranygolyó' szójátékából/ összemosódásában gyökerezik a tanuki-here mém. Ennek kapcsán a tanuki bőrből szerencsét hozó tárgyakat/pénztárcákat kezdtek készíteni, hogy az éppúgy nyújtja majd anyagi javainkat, minthogy nyújtotta az aranyat az ötvösmesterek keze alatt. Az aranyhere képzete tehát nem igazán a szexuális teljesítőképesség, ellenben az anyagi jólét szimbolikája. Talán ezért sem szemérmesek ily széleskörűen ábrázolni a gigaheréjű tanukikat animéktől kezdve reklámokon át gyakorlatilag bárhol.

Kapcsolódó bejegyzések: 

Shirikodama - misztikus lélekgolyóbis az ánuszban

Nekomata - a japán folklór macskadémonja

Japán csáperotika - az ukiyo-e sötét oldala

Namazu - a földrengető harcsa, amit néha tanukik püfölnek a heréjükkel 

Megjegyzések

  1. Epp tegnap neztem meg a Pom Pokot es ezen filoztam is. :D Erre az anyagias vonalra mondjuk pont nem gondoltam volna.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…