Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Hōtō-tészta

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 6 - Gyilkosságok a Tōkyō-ekinél


Amennyiben olvastuk a Tōkyō sötét múltja sorozat korábbi epizódjait, tudhatjuk hogy a város kiesebb részeit levágott fejekkel dekorálták, prostituáltak temetőjét, vagy éppen börtönnel egybekötött kivégzőhelyeket állítottak fel. E helyeket azonban nagy valószínűséggel elkerüljük, ha csak érdeklődésünk nem vezet oda valamilyen oknál fogva. De nem feltétlenül kell túl messzire mennünk a Japán fővárosban ahhoz, hogy a város eme oldalának mementóiba ütközzünk, elég csak a Tokyo Station vasútállomására menni! 

A Tokyo JR állomás Marunouchi üzleti negyedében, Chiyoda kerületen belül található - ha jártunk már a városban, bizonnyal áthaladtunk a forgalmas állomáson, mely több mint száz éves fennállása óta a metropolis egyik kiemelkedő objektuma. Az állomás számos újjáépítésen ment keresztül egészen 2014-ig, mikor is eredeti formájába hozták vissza. A hosszú évtizedek alatt az épületet sok mindent megélt, köztük számos földrengést, két világháborút, és két japán miniszterelnök meggyilkolását is. Igen, kettőét is. 

Gondoltam megviccelem az állomási információs pultnál lévő leánykát, és megkérdezem tőle: elnézést, meg tudná mondani merre van Hara Takashi (原 敬) gyilkosságának helye? Szegényke szemében a épp megfogalmazódni látszott: "すいません、ki a faszomですか?" a száját viszont a magyar káromlás nem hagyta el. Költői volt pedig a kérdés, hisz ő honnan is tudhatta, míg én majdhogynem tudtam a térképem segítségével:
Pokémon helyett Tokyo sötét múltja GO!
Szóval a Marunouchi déli kijárathoz vettem utam (Marunouchi South Exit /丸の内南口),  ahol az említett Hara Takashi (1856 – 1921) gyilkosságának emlékhelye található. A kupolában, a jegyvásárló automaták mellett van ugyanis egy fekete emléktábla, amin az van, hogy 1921-ben, November 4-én az akkor miniszterelnök Hara Takahashit mellkason szúrta egy szélsőjobboldali merénylő az állomás déli kapuja előtt, mikor épp egy Kyotóba tartó vonatra szállott volna. Az első keresztény japán miniszterelnök Hara békítő politikát folytatott az akkori japán gyarmati igazgatás alatt álló országokkal, kivált Koreával szemben: kulturális engedményeket tett, példának okáért újra bevezette a koreai tantervbe a koreai nyelv és történelem oktatását (a japán annektálást követően ugyanis kiiktatták, a japán gyarmati oktatás pedig a japánt tette kötelezővé). Igazából egyik oldalról sem rajongtak a liberális japán miniszterelnökért, a koreaiak nem tartották elég engedékenynek, míg a japánok túlzottan engedékenynek vélték. Jóllehet a gyilkos japán vasúti segédmunkás Nakaoka Koichit (中岡 艮一) még a helyszínen elfogták, a korabeli japán lapok derekasan hírül adták, hogy Harát egy galád korai ölte le. Bármi szar történt akkoriban, mindig a koreaiak voltak a hunyók. Ahogy talán még ma is...Alább az emléktábla illetve a gyilkosság helyét jelző pötty a burkolaton:
A gyilkosság helyét jelző pötty
Hara
és gyilkosa Nakaoka (jobbra)

Ahogy beléptünk a Marunouchi déli kapun, nem kell túl messzire mennünk, hogy egy másik japán miniszterelnök,  Hamaguchi Osachi (濱口 雄幸, 1870 – 1931) gyilkossági kísérletének helyszínére érjünk. Az 1929 - 1931 között hivatalban lévő Hamaguchi életének 1931. November 14-én az ugyancsak szélsőjobb Aikokusha (愛国社, "Patrióták Társasága") titkos társaság egyik tagja, Sagoya Tomeo (佐郷屋 留雄) szeretett volna véget vetni. Hamaguchi Okayamába tartott volna egy nagyszabású katonai hadgyakorlat megtekintésére. Míg Harát a koreaiakkal való cimbizés, addig Hamaguchit gazdaságpolitikája miatt nem túlzottan szerették. 


Az történt ugyanis, hogy első világháború után számos államban igyekeztek visszaállítani a korábbi pénzrendszert, illetőleg visszaállítani az aranyalapot, ez volt Hamaguchi politikájának egy kulcsfontosságú intézkedése, aminek népszerűsítésére nagyszabású propagandába kezdett. Az aranystandardra való visszaállás azonban sehol sem működött túl jól, melynek okai többek között a két világháború között az inflációban illetőleg országok leértékelési versenyében, majd az 1929-33-as világválságban keresendőek. Az aranystandardra való visszatérést gátolta az arany korlátozott mennyisége: az USA látványosan visszafogta külföldi hitelezéseit, illetve befektetéseit, ennek kapcsán pediglen számos országot arra kényszerült, hogy valutáját leértékeléssel vagy árfolyam-ellenőrzés bevezetésével védje. 

Japán a nyugati országokhoz képest késve, csak 1930-ban tudott áttérni az aranyalapra, ám mivel az említett okok miatt a külföldi piacok képtelenek voltak fenntartani az aranyalapot, Japánban a várt fellendülés helyett tökéletes ellenhatást, a yen-eladási lázat és súlyos inflációt - az ország újkori történelmének legnehezebb időszakát eredményezte, ez volt az ún. Shōwa depresszió. Mindezért pedig a Hamaguchi-kabinetet tették felelőssé, ilyen hangulatban került sor a merénylet-kísérletre. Hamaguchit az alábbi fotón szereplő csempén jelzett helyen lőtte meg a merénylő Sagoya. A miniszterelnök bár túlélte a lövést, néhány hónappal később meghalt a sérülés következményeként. 

 A merénylet helye és az emléktábla a mai Yaesu középső kijáratnál (Yaesu Cental Exit /八重洲中央口) található. 
Hamaguchi
és a merénylő Sagoya
Kapcsolódó bejegyzések:

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol.1 - Masakado átka - a főt vesztett szellem átka a mai napig kísért

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara, az Edó kor nagy vesztőhelye

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 3 - Jōkanji, a ribanctemető

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 4.- Suzugamori vesztőhelye

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 5. - Denma-chō börtöne

Megjegyzések

  1. "Bármi szar történt akkoriban, mindig a koreaiak voltak a hunyók. Ahogy talán még ma is..."

    Lényeg, hogy lehessen valakit gyűlölni. Azt hiszem, ez a bizonyíték a japán-magyar rokonságra :(

    Eddig elkerülte a figyelmemet az emléktábla és pötty.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnos tényleg úgy tűnik...

      Igen, en is ezerszer átmentem rajta míg nem hallottam róla :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…