Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Japán folklór vol. 8 - Madarak a japán kultúrában

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik.
A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.)
Baku, a rémálomfaló, Katsushika Hokusai (葛飾北斎 1760 - 1849) ábrázolásában
Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében ( 山海经) kerül elő. Leírása ugyanakkor számos változáson ment keresztül az évszázadok során. A legrégebbi kínai elbeszélések szerint a bakut bőréért vadászták, s ki elejtett egyet, az az ártó szellemektől óvó talizmánt készített belőle. A későbbiekben pusztán a baku ábrázolása is elegendőnek bizonyult a rosszakaró démonok és rontás távol tartására. A Tang-dinasztia korában ( i.sz. 618 – 907) például gyakorta szolgált öltözőparavánok díszítéséül. Megjegyzendő, hogy a bakut időnként összekeverik a hakutakuval, ami egy hasonló kínai mitológia lény, a Bái Zé (白泽) japán megfelelője, ami jobbára egy macskaszerű, emberi arcvonásokkal rendelkező, sok-szemű, sok-szarvú, az emberi beszédet is megértő fantasztikus lény. Mindazáltal a baku alakja, mint ahogyan látni fogjuk, jelentősen eltér ettől. 
Álomfaló tapír?
A Torokuten (唐六典 a Tang-dinasztia hat története) korabeli mű említést tesz egy álomevő szent állatról, a bakukiról (莫奇), és elképzelhető, hogy a baku és a bakuki alakja a későbbiekben egy lénnyé olvadt. A Muramachi-korszaktól (1336-1573) kezdve viszont már viszonylag népszerű lényként volt ismert. A Sankai Ibutsu (山海異物, Hegyek és tengerek különös teremtményei) című XVII. századi voltaképpeni bestiárium 47 ősi kínai mitológiai entitást taglal, különböző természetfölötti lényeket, furcsa állatokat, halakat, madarakat mutat be - mely egyébiránt ugyancsak a Wang Qi (王圻) által szerkesztett 1607-es Nanjingban írt 'A három képesség képes összefoglalója' (三才図会) című Ming-kori kínai enciklopédiáján alapult - apropó ímhol a digitális változat. Ennek alapján a bakut egy kiméra-szerű, elefántormánnyal, orrszarvú-szemmel, ökör-farokkal s tigris-manccsal rendelkező, félénk kreatúrának írják le, mely ugyancsak a járványok és gonosz szellemek ellen védett, jóllehet ebben a műben az álomevés képességét nem taglalták. 
Baku ia Kinmōzuiban (訓蒙図彙 / 訓蒙圖彙 ) az 1666-os, Nakamura Tekisai (中村惕斎, 1629-1702) által szerkesztett 20 kötetes mű Japán egyik első enciklopédiájában. Omarkproductions.com
Egy későbbi, 1791-es japán fametszeten azonban a baku már hangsúlyozottan álomfaló jellegzetességgel bír, s külsejét is némiképp átalakítván elefántfejjel és törzzsel, szarvakkal mi több tigriskarmokkal felvértezett entitásként mutatja be. A korai-Meiji kori ábrázolásokon pediglen ez a vonal élt tovább mind a fametszeteken, de a szentélyek/templomok díszítésein, valamint a Netsuke (根付) kisplasztikákon is. Az Edo-korban (1603 - 1868) előfordult a baku-alakú párna is, mely az alvót megóvta a rémálmoktól a korabeli nézetek szerint.  Patrick Lafcadio Hear, aki talán Japánban jobban ismert, mint szülőhazájában az 1890-es évektől, Japánba való költözését követően számos művet írt a japán mondavilágról, s ő maga is a baku álomevő tulajdonságairól számolt be gyűjtései alapján.  
A legendák szerint a rémálomból felriadt gyermek a bakuért szól, majd a baku a gyermek szobájába érkezvén felfalja a rémálmokat, a gyermek ezáltal nyugodtan alhat tovább. Bakut hívni viszont nem veszélytelen dolog, miképp van egy sötét oldala is: ha éhes marad az álmok elfogyasztását követően, megeheti az emberek vágyainak álmait, a jövő álmait, reményeit, amivel üressé tehetik az életet. Jóllehet a baku jobbára egy szent entitásként ismert, akit inkább istenségnek, mint gonosz, szörnyszerű lénynek tudtak. Állítólag fukushimai mondás rémálmot követően, hogy "ezt az álmot bakunak adom" (この夢を獏にあげます). A hiedelem szerint, miután baku felfalta a rémálmot, azt többször nem álmodjuk újra. Védelmezőként előfordult szentélyek tetőeresze alatt is, például a nikkói Tōshō-gūban, ahova most nem tudtam teleportálni, ámde miután némi keresés után azt az infót találtam, hogy a Shibuya állomás közelében lévő Konno Hachimangu (金王八幡宮) szentélyében is baku faragás található, így azonmód fogtam a fényképezőt, és jól levadásztam az álomfalót:

Kapcsolódó olvasmányok: 

Masako Nakagawa: Sankai Ibutsu - An Early Seventeeth-Century Illustrated Japanese Manuscript. Sino-Japanese Studies, Volume 11, pp. 33-34

Zack Davisson: Baku – The Dream Eater

BAKU 獏 or 貘 Eater of Nightmares

Doufukuai  Kalauz - Kanno Hachimangu szentély, Shibuyától 10 perc séta

Kapcsolódó bejegyzések: 

Japán folklór vol. 1. - Goemon és a Patkánykölyök, a japán betyárok

Japán folklór vol. 2-  Nekomata, a macskaszörny

Japán folklór vol. 3 - Namazu - a földrengető harcsa

Japán folklór vol. 4 - a kappák és a Shirikodama, misztikus lélekgolyóbis az ánuszban

Japán folklór vol. 5 - A gigantikus tanuki-here

Japán folklór vol. 6  - szamuráj-szellem rákok - a Heikegani legendája

A panda etimológiája - hogyan lett a vasevő bestiából pandamackó? 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…

Japán kocsmológia vol. 1. - Yokochō sikátorok - Omoide Yokocho

A kínai kocsmológia tudományos blogsorozat után belekezdünk a japán kocsmológiába is, mely szintúgy hasonló komolysággal fogja végigjárni a témát itt Tōkyōban. Ma Shinjukuban jártam, akadt a zsebemben egy gopro ezért gondoltam végigjárok az Omoide Yokochón (思い出横丁) "emlékek sikátora'. a sorozat nyitányaként. Mi is az a yokocho?  A yokocho effektíve sikátor, szűk kis utcácska, mely egy totális más Tōkyōba vezethet el bennünket, mint amit a széles sugárutak és felhőkarcolók dicsfényében megszokhattunk. Az Omoide Yokocho - vagy a Shinjuku állomás nyugati kijáratánál található, az évtizedek számos tűzesetét és szerencsétlenségeit számos épület átvészelte, s valódi romkocsma labirintust találhatunk itt, melyekben yakitoritól a motsu-nabén át a soba tésztásig számos falatot szerezhetünk a sör és szaké mellé.   A nevezetes szűkös utcácskákat "pisás sikátorként" (ションベン横丁) is szokták volt emlegetni, mivelhogy az 1999-es tűzvész előtt nemigen voltak mosdók a kis krimókban. A …

Az agymosás kínai művészete

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző. A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak.
Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy szofiszti…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…