Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Tōyama Mitsuru és a Sötét Óceán Társasága

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik.
A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.)
Baku, a rémálomfaló, Katsushika Hokusai (葛飾北斎 1760 - 1849) ábrázolásában
Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében ( 山海经) kerül elő. Leírása ugyanakkor számos változáson ment keresztül az évszázadok során. A legrégebbi kínai elbeszélések szerint a bakut bőréért vadászták, s ki elejtett egyet, az az ártó szellemektől óvó talizmánt készített belőle. A későbbiekben pusztán a baku ábrázolása is elegendőnek bizonyult a rosszakaró démonok és rontás távol tartására. A Tang-dinasztia korában ( i.sz. 618 – 907) például gyakorta szolgált öltözőparavánok díszítéséül. Megjegyzendő, hogy a bakut időnként összekeverik a hakutakuval, ami egy hasonló kínai mitológia lény, a Bái Zé (白泽) japán megfelelője, ami jobbára egy macskaszerű, emberi arcvonásokkal rendelkező, sok-szemű, sok-szarvú, az emberi beszédet is megértő fantasztikus lény. Mindazáltal a baku alakja, mint ahogyan látni fogjuk, jelentősen eltér ettől. 
Álomfaló tapír?
A Torokuten (唐六典 a Tang-dinasztia hat története) korabeli mű említést tesz egy álomevő szent állatról, a bakukiról (莫奇), és elképzelhető, hogy a baku és a bakuki alakja a későbbiekben egy lénnyé olvadt. A Muramachi-korszaktól (1336-1573) kezdve viszont már viszonylag népszerű lényként volt ismert. A Sankai Ibutsu (山海異物, Hegyek és tengerek különös teremtményei) című XVII. századi voltaképpeni bestiárium 47 ősi kínai mitológiai entitást taglal, különböző természetfölötti lényeket, furcsa állatokat, halakat, madarakat mutat be - mely egyébiránt ugyancsak a Wang Qi (王圻) által szerkesztett 1607-es Nanjingban írt 'A három képesség képes összefoglalója' (三才図会) című Ming-kori kínai enciklopédiáján alapult - apropó ímhol a digitális változat. Ennek alapján a bakut egy kiméra-szerű, elefántormánnyal, orrszarvú-szemmel, ökör-farokkal s tigris-manccsal rendelkező, félénk kreatúrának írják le, mely ugyancsak a járványok és gonosz szellemek ellen védett, jóllehet ebben a műben az álomevés képességét nem taglalták. 
Baku ia Kinmōzuiban (訓蒙図彙 / 訓蒙圖彙 ) az 1666-os, Nakamura Tekisai (中村惕斎, 1629-1702) által szerkesztett 20 kötetes mű Japán egyik első enciklopédiájában. Omarkproductions.com
Egy későbbi, 1791-es japán fametszeten azonban a baku már hangsúlyozottan álomfaló jellegzetességgel bír, s külsejét is némiképp átalakítván elefántfejjel és törzzsel, szarvakkal mi több tigriskarmokkal felvértezett entitásként mutatja be. A korai-Meiji kori ábrázolásokon pediglen ez a vonal élt tovább mind a fametszeteken, de a szentélyek/templomok díszítésein, valamint a Netsuke (根付) kisplasztikákon is. Az Edo-korban (1603 - 1868) előfordult a baku-alakú párna is, mely az alvót megóvta a rémálmoktól a korabeli nézetek szerint.  Patrick Lafcadio Hear, aki talán Japánban jobban ismert, mint szülőhazájában az 1890-es évektől, Japánba való költözését követően számos művet írt a japán mondavilágról, s ő maga is a baku álomevő tulajdonságairól számolt be gyűjtései alapján.  
A legendák szerint a rémálomból felriadt gyermek a bakuért szól, majd a baku a gyermek szobájába érkezvén felfalja a rémálmokat, a gyermek ezáltal nyugodtan alhat tovább. Bakut hívni viszont nem veszélytelen dolog, miképp van egy sötét oldala is: ha éhes marad az álmok elfogyasztását követően, megeheti az emberek vágyainak álmait, a jövő álmait, reményeit, amivel üressé tehetik az életet. Jóllehet a baku jobbára egy szent entitásként ismert, akit inkább istenségnek, mint gonosz, szörnyszerű lénynek tudtak. Állítólag fukushimai mondás rémálmot követően, hogy "ezt az álmot bakunak adom" (この夢を獏にあげます). A hiedelem szerint, miután baku felfalta a rémálmot, azt többször nem álmodjuk újra. Védelmezőként előfordult szentélyek tetőeresze alatt is, például a nikkói Tōshō-gūban, ahova most nem tudtam teleportálni, ámde miután némi keresés után azt az infót találtam, hogy a Shibuya állomás közelében lévő Konno Hachimangu (金王八幡宮) szentélyében is baku faragás található, így azonmód fogtam a fényképezőt, és jól levadásztam az álomfalót:

Kapcsolódó olvasmányok: 

Masako Nakagawa: Sankai Ibutsu - An Early Seventeeth-Century Illustrated Japanese Manuscript. Sino-Japanese Studies, Volume 11, pp. 33-34

Zack Davisson: Baku – The Dream Eater

BAKU 獏 or 貘 Eater of Nightmares

Doufukuai  Kalauz - Kanno Hachimangu szentély, Shibuyától 10 perc séta

Kapcsolódó bejegyzések: 

Japán folklór vol. 1. - Goemon és a Patkánykölyök, a japán betyárok

Japán folklór vol. 2-  Nekomata, a macskaszörny

Japán folklór vol. 3 - Namazu - a földrengető harcsa

Japán folklór vol. 4 - a kappák és a Shirikodama, misztikus lélekgolyóbis az ánuszban

Japán folklór vol. 5 - A gigantikus tanuki-here

Japán folklór vol. 6  - szamuráj-szellem rákok - a Heikegani legendája

A panda etimológiája - hogyan lett a vasevő bestiából pandamackó? 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…