Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Hōtō-tészta

A panda etimológiája

Az imént hallottam, hogy maga a 'panda' szó a tibeti nyelvből eredeztethető (bár nem bizonyított); egyes fejtegetések szerint a Nigálya-pónya nepáli-tibeti összetétel második eleméből, vagy a tibeti pōnya szóból származik, mi utóbbi bambuszevőt jelent. 
Mindazonáltal pandaként  kezdetben nem a fenti képen látható Óriáspandát (Ailuropoda melanoleuca) nevezték (először 1834-ben) ellenben kisebb cimboráját, a Vörös pandát, vagy Vörös macskamedvét (Ailurus fulgens), mi utóbbival rendszertanilag távoli rokoni kapcsolatban állnak. 
Egy XIX. századi természettudós és néprajzkutató, Brian Houghton Hodgson, valamint kortársa, a szintén természettudós (és katona) Thomas Hardwicke ugyanakkor nem a pandát használta a vörös macskamedve elnevezésére, hanem a wah szót, mi utóbbi vélhetőleg hangutánzó szó, az állat jellegzetes vonyítása (?), vagy inkább kaffogása után. 
A ma óriáspandaként ismert pandát csak 1869-ben fedezte fel Armand David atya,  francia misszionárius (egyébiránt pedig zoológus és botanikus), és ő a fekete-fehér medve névre keresztelte el (Ursus melanoleucus). 1870-ben Alphonse Milne-Edwards a csontvázak összevetése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az óriáspanda és a vörös panda igen közeli rokonságban van, ezért is keresztelte át latin nevét Ailuropoda melanoleuca-ra. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban mégsem annyira közeli rokonok. 

A panda mai kínai elnevezése dàxióngmāo (大熊猫), ergo "nagy medvemacska", míg a vörös pandáé xiǎoxióngmāo (小熊猫) - "kis medvemacska". Ez is problémás: miért nem macskamedve - 猫熊? Azzal magyarázzák, hogy ugyebár hagyományosan jobbról balra olvasták a kínai szövegeket, és hibásan terjedt el medvemacskaként - 熊猫- macskamedve - 猫熊 - helyett a korabeli sajtókiadványokban, majd később a köznyelvben is. De ez bizonyára nyugati hatás nyomán elterjedt fordítás lehet, de vajon hogyan nevezték a pandát korábban a kínaiak? Illetve mit értettek a panda képzete alatt?

Archeozoológiai kutatások szerint a pandák valaha a mai Henan tartományt is nagy számban népesítették, az őskínaiak viszont levadászták őket, elsősorban bundájuk miatt. A panda (pontosabban a medve) képzete meglehetősen összetett volt a korai időkben, egyrészt mitikus lényként kezelték, egyenrangúként a tigrissel, leopárddal; mindemellett a rettenthetetlen hős szinonimája is volt: xióngpí 熊罴, vagy xióngpí píxiū 熊罴貔貅-ként, a Shijiből (史记): 炎帝欲侵陵诸侯,诸侯咸归轩辕。轩辕乃修德振兵,治五气,抚万民,度四方,教熊罴貔貅貙虎 (...)  - "Yandi (Lángoló császár, a hanok misztikus őse) a hegyi hercegségek megszállására vágyott [vagyis elfoglalásukat tűzte ki célul], majdan e hercegségek mindannyian behódoltak Xuān Yuán-nak [Yandi császár személyes neve, ergo meghódította őket]. Ezenkívül Xuān Yuán erényekben gazdag hadsereget állított, uralta az élőlények világ [五行之气 = a hadakozó fejedelemségek korából, minden élő dolog lakhelye], egyengette a népet, átkelt a négy irányon [四方, az egész égalatti lenne?], kinevelte/okította (?) a xiongpi-t, pixiu-t, chuhu-t (...)" (Jobb fordítást szívesen fogadok!) Ez a píxiū (貔貅) egyébként szintén egy mitikus kreatúra, mely szerencsét hoz s távolt tartja a gonoszt, bár medvére kevésbé hasonlít, kivált, hogy sárkány feje és oroszlán teste van. A chūhǔ (貙虎) ugyancsak egy mitológia lény, mely leginkább a tigrisre emlékeztet. A 熊罴 összetételből a 罴 barna medvét jelent, együtt pedig félelmetes harcos, hős jelentéssel bír. Másrészt a béke megtestesítőjeként is előfordult, mint az igazság fenevadja - yìshòu (义兽), ez utóbbi lényt nevezték zōuyú-nak (驺虞), például  ha csata közben zōuyú zászlaját lengették, fegyverszünetet kérelmezték.  

Arra vonatkozólag, hogy konkrétan a pandára milyen elnevezések használtak, a következőket találtam: 

(山海经 / 北川县志) - shítiěshòu (食铁兽): "vasevő vadállat". (Főképp Sichuan tartományban volt ismert elnevezés). Viszont a (神异经) - egy Han-korból származó további forrás szintén erről számol be: 南方有兽,名曰啮铁 - "Lészen délen egy bestia, melyet vasrágcsálónak mondanak". 

Az Erya (尔雅) szótár (Jin-kor) a következőket mondja: 似熊、小头、痹脚、黑白驳能舔食铜铁及竹骨。- "medvéhez hasonló, feje kicsi, lába béna, [bundája] fekete-fehér keveréke, képes vasat s bambuszt enni

Yuan Mei (袁枚), a Qianlong-éra egyik kiemelkedő költőjének és kritikusának művében (新齐谐初集): 房县有貘兽,好食铜铁而不伤人,凡民间犁锄刀斧之类,见则涎流,食之如腐。"Fang járásban él egy állat [azt a  貘-t ma a tapírra használják], igen szeret vasat enni, ám nem bántja az embereket, a parasztok ekéjét, ásóját, kését, baltáját s efféle eszközeit látván mindjárt elered nyála, ily bomlott [dolgokat] eszik."

Erre az elnevezésekre és képzetekre azt hozzák fel magyarázatul, hogy mikor a pandák az emberek lakta települések közelébe kerültek (vagy inkább fordítva), a pandák foga olyan erős volt, hogy még az emberek vasból készült eszközeit, mármint a sótartó edényeit is képes volt elrágni. Ugyanis leginkább sóra fájt a pandák foga, legalábbis azért hatolhattak a falvakba.  A falusiak ezt nem tudták, így úgy vélték, a panda vasat zabálni jött hozzájuk, és valószínűleg innen eredhet az elnevezés, illetve maga vasrágcsáló képzete. 

Manapság nemzeti kincsként is referálnak a pandára (国宝), ami mint tudjuk az internetszlengben a nemzetbiztonsági hivatal kódolt elnevezése is egyszersmind. Mellesleg a panda szinonimája lehet a gungun (滚滚) is, szintén az internetszlengből, mely a játékos, bukfencmutatványokat végrehajtó Ailuropoda melanoleuca cuki/retardált illetése. Ha pediglen valakinek karikái vannak a szeme alatt, mondjuk alvás hiányában, azt panda-szeműnek is szokták volt nevezni (大熊猫眼). 

Egyébiránt magyar szakirodalomban anno a bambuszmedve nevet kapta az Ailuropoda, de a panda annyira megcsontosodott már a köznyelvben, hogy óriáspandára változtatták. 

Megjegyzések

  1. A 日本国語大辞典 szerint a japánban is van olyan szó, hogy 猫熊 (ねこぐま) illetve しろくろぐま (白黒熊), de ezekkel a szótáron kívül még nem találkoztam :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kínaiban is szinte kizárólag a (大)熊猫-t használják ma.

      Törlés
  2. "Ha pedig valakinek karikái vannak a szeme alatt, mondjuk alvás hiányában, azt panda-szeműnek is szokták volt nevezni (大熊猫眼). "


    A japánban ezeket a karikákat くま-nak mondják, de ez sajnos nem a 熊, hanem a 隈. Mindenesetre érdekes egybeesés :))

    VálaszTörlés
  3. Úgy tűnik, hogy a mongolok meg csak simán óriás bambuszmedvének (Аварга хулсны баавгай) hívják :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Helytállóbb, mint a vasevő bestia :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…