Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Tōyama Mitsuru és a Sötét Óceán Társasága

A kínai írásjegyek

 A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚshì Chūnqiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írásnak - gǔ​wén (古文) - nevezték. A Sòng-kori (960-1279) Chún​huà gét (淳化阁帖) - Chún​huà császári udvar írásjegymintáiból [itt elérhető] 28 írásjegyet Cāng​ Jié saját fejlesztésének tulajdonítanak. 

Hàn-kori sírok között mindenesetre megtalálták Cāng​ Jié négyszemű portréját, és az ókori kínaiak örömére utaló sorokat, miszerint Cāng​ Jié újításával megtörték az eddig csak az istenek monopóliumát képző gyakorlatot, hogy információkat jegyezzenek le tulajdon kezeikkel. Ez olyan horderejű változást hozott, ami teljesen felforgatta a világot : 仓颉作书,而天雨粟,鬼夜哭 - "Cāng​ Jié megalkotta az írást, az égből [rémültében] köles hullott, s a szellemek éjszakákon át ríttak". Állítólag voltak Cāng​ Jiének kortársai, akik szintén részt vettek az írásjegy-projektben, de valamilyen oknál fogva róluk elfelejtettek megemlékezni. A legenda igazságmagvát tekintve viszont elképzelhető, hogy valóban létezett egy írástudó, aki összegyűjtötte a korában használt írásjegyeket, és az ő alakja nyert visszatükröződést Cāng​ Jié mítoszában. Ezek persze csak legendák. 

Az írásjegyek fejlődése valójában igen hosszú folyamat, ill. társadalmi gyakorlat eredménye lehetett. Híres intellektusok, mint Guō​ Mò​ruò (郭沫若) vagy Yú Xǐngwú (于省吾) egészen a Bànpō ill. Yǎngsháo neolitikus kultúrákig tolják vissza a kezdeteket, mintegy 6000 évre (amit mások kissé meredeknek tartanak), s ezen régészeti lelőhelyekről előkerülő kerámiák mintázataiban a kínai írásjegyek primitív előképét vélik felfedezni. Másegyéb archeológiai feltárásoknál - Dàwènkǒu, Liángzhǔ, etc. - nagy mennyiségben előkerült jádé tárgyak és kerámiák faragásait is egyesek párhuzamba állítják a későbbi periódusra datálható szarvasmarha lapockára és teknőcpáncélokra vésett írásos emlékekkel, amiket ugyebár jóslócsont írásnak, vagy kínaiul jiǎ​gǔ​wén-ként (甲骨文) ismerünk. A legrégebbi jóslócsontok mintegy 3500 évesek, s az azokon található rituális szövegek arról tanúskodnak, hogy akkorra az írás már elterjedt és kialakult rendszerré vált. A csontfeliratok szerves folytatásának tekinthetőek a bronzfeliratok szövegei - jīn​wén (金文), mintegy 5000 fellelt tárgyon 3000 különböző írásjegy szerepel a Shāng-, Yīn-,  Zhōu-dinasztiák korából. A legkorábbi írásjegyek piktogramként (象形) ábrázolják a világ tárgyait és jelenségeit, az írásjegyek következő fejlődési periódusában majd e képszerű írásjegyeket kombinálták egymással, új írásjegyeket létrehozva ezáltal. A fejlődés újabb fázisában pedig az egyszerűbb írásjegyeket forrasztották egybe, melyből lényegét tekintve az egyik írásjegy a hangalakra, a másik a jelentésre utalt. Az írásjegyek megalkotásának egyébként 'hat módozata' - liùshū (六书) ismert a Shuō​wén​jiě​zì (说文解字) 'összetett írásjegyek magyarázata' c. Hàn-kori írásjegyszótár alapján: 

1., piktogramok vagy ikonikus írásjegyek (xiàng​xíng, 象形) - a dolgok konkrét képi megjelenítése: fa 木, ember 人, ló 马, tűz 火 nap 日, hold 月

2., indexikus vagy fogalmi ábra (zhǐ​shì, 指事) - korlátozottan, de absztrakt dolgok jelölésére képes: lent 下 , fent 上, bonyolultabb változata egy ikonikus karakteren való jelölés: gyökér/eredet 本, gyümölcs 果 folyó 江

3., kombinált ikonok, vagy logikai összetételek (huì​yì, 会意) - két grafikai elem jelentéskombinációja, mely "tartósan produktív képzési formának" bizonyult: hisz/bízik, bizalom 信 (ember+szó, beszéd 亻+ 言), erdő 林 (fa+fa 木+木) harci, katonai 武 (megállít + balta 止+弋)

4., jelentés + hangalak kompozíció (xíng​shēng, 形声) - a legáltalánosabb írásjegy-képződési módszer, a hangalaki utalások mára sok esetben teljesen eltorzultak: wèn - megkérdez, kérdezősködik 问, wén - hall, szagot (meg)érez 闻, yuán - kert, ültetvény 园, wéi - körbevesz, bekerít 围 

5., elfordított, vagy átvitt értelemben használt írásjegyek (zhuǎn​zhù, 转注) - jóllehet a Shuō​wén ​jiě​zì önálló írásjegy-képződési kategóriaként említi, de valójában nem írásjegy-konstrukciós típus, elképzelhető, hogy téves elemzésen alapuló kategória: lǎo -öreg, idős 老 考 kǎo - vizsgál, ellenőriz

6., jelentéskölcsönzés (jiǎjiè, 假借) - az "ún. rébusz elv felhasználása" - ha valamire nem volt írásjegy, átvettek rá egy ugyanúgy kiejtett, homofón szó írásjegyét, s rossz esetben az eredeti jelentés elhalványult: lái - az írásjegy eredetileg búzát jelentett, ám a nehezen ábrázolható, és még saját jelölővel nem rendelkező 'jön' lexéma - melyet vélhetőleg ugyanúgy ejtették ki - egyszerűen kölcsönvette magának a 来 írásjegyet, és leszorította róla a 'búza' jelentést.

A kínai írást a császárkor elején (i.e. III. század végén) a 'pecsétírás' formájában szabványosították - zhuàn​shū (篆书) az országegyesítő Qín​-dinasztia hivatalos írása volt,  majd később Zhōng​ Yáo, 151-230 (锺繇) nevéhez kapcsolható kǎi​shū (楷书) vagy zhèngshū (正书) néven ismert reguláris írás gyakorlatilag már azonos a ma használt írásmóddal, a fejlődés itt érte el csúcsát. Az írásszabvány a reguláris írás kialakulásával megmerevedett, s a későbbiekben pusztán művészi jellegű továbbfejlődés van. Mivelhogy a kínai írás nem hangjelölő, ezért szótárakban nem abc, hanem az írásjegyek leggyakoribb alkotóelemeik, azaz a gyökök alapján (ma 214 gyök számít standardnak) rendezik az írásjegyeket, a gyököket pedig vonásszámuk alapján.

Az írásjegyek dióhéjnyi története után pedig következzen pár plasztikus ábra a Fun With Chinese Characters című könyvből, hogy mi is rejlik a látszólag bonyolult írásjegyek ábrázolásában: 
女 

A nő írásjegyének etimológiájában kis túlzással a komplett női emancipáció története benne foglaltatik, ahogyan a meghajló, majd térdeplő pozícióból felegyenesedik.
  csendes, nyugodt, békés
Egy nő 女 van tető 宀 alatt van: (állítólag) akkor van békesség, ha egy házban egy nő van; ha több, máris vége a csendnek-békének [女三人よれば、姦しい] . 

  feleség 
 A nő 女 kezében (balra lent) egy seprű (jobbra lent) van: a törvényes feleség a háztartás  vezetője. 
 
 立  (fel)áll, (fel)egyenesedik
 Egy földön álló embert jelenít meg az írásjegy 

  fa
 Egyszerű piktogram, a fa törzsének 丿 ágainak 一, valamint a gyökerének 八 együttes ábrázolása 

  megpihen
Egy ember 亻nekidől a fának 木 

termőföld, szántóföld, művelt terület
A parcellázott földterület ábrázolása. 

férfi, fiú 
A földeken 田 erőfeszítés 力 megy végbe,  mely a férfias jelleg szimbolikája, ergo a férfiak a földeken dolgoznak 

(rab)szolga


 Egy nő 女 van a tulajdonosa keze 又 alatt,  'a nő, aki kéznél van', 'kézi szolga' is lehetne összeolvasva a gyökök jelentését; de férfi szolgát is jelenthet, kik kézzel-lábbal szolgálják urukat 

közép, központ
Nyilat 丨lőni a célpont 口 közepébe 

írásjegy 

Egy gyerek 子 a tető 宀 alatt (vélhetőleg szorgalmatosan körmöl 笑)


Bartos Huba jegyzetei
Gong Li (szerk.:) Zhonghua wenming shihua - Hanzi shihua. Beijing, 2011. 
Tan Huay Peng (illusztrátor): Fun With Chinese Characters. The Strait Times Collections I. Singapore, 1986.

Megjegyzések

  1. "老 ↔ 考 kǎo - vizsgál, ellenőriz "

    A 考 jelenthet hajlott derekú öregembert (壽考), illetve halott apát is (先考) ⇒ 生謂父、死謂考。


    / Kb 4 évvel ezelőtt én is írtam a témáról, de nem mentem bele ennyire részletesen :)))
    http://fubito.blogspot.jp/2009/01/knai-rs.html /

    VálaszTörlés
  2. Ezt nem is tudtam a 考 írásjegyéről, így végül is érthetőbbnek tűnik az összevetés!

    Ó, ez a bejegyzésed elkerülte figyelmem, köszi, hogy belinkelted!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…