Doufukuai

A holdújév , vagy tavaszünnep - Chūnjié (春节) - az egyik legősibb, és a legfontosabb ünnep Kínában, mely a tradicionális holdnaptár alapján január vége és február eleje közötti dátumokra esik, idén január 23-ra. Az ünnephez számos hiedelem kapcsolódik - míxìn (迷信). Például az újév első holdhónapjában - zhēngyuè (正月) - nem szerencsés hajat vágatni, vagy cipőt venni. A cipő esetében ugyanis - xié (鞋) - kiejtése megegyezik a gonosszal - xié (邪). Holdújév előtt érdemes rendezni az adósságokat, hogy ne kerüljön át az újévbe, s ildomos továbbá piros ruhákat (jószerencse) magunkra ölteni.  Újév előtt szokás kitakarítani, kisöpörni a házat - dǎ sǎo fáng zi (打扫房子/掸尘扫房子, délen a söprést dǎnchénnek (掸尘) mondják) - az előző év összes balszerencséjével (破旧立新), viszont arra ügyelni kell, nehogy a jószerencsét is véletlenül kiebrudaljuk, ergo a sarakban megrekedt pormacskákat nem szükséges egytől-egyig lemészárolni. A kínaiak a nagytakarítás során a sörprésen túl persze leszedik és kimossák

A múltkoriban felhozódott, hogy manapság nem túl szerencsés a xiǎojie ( 小姐 ) megszólítást "kisasszonyként" értelmezni , a Sòng és Yuán-dinasztiák óta használt kifejezés az utóbbi pár évben jelentésváltozáson ment keresztül, s "kisasszony" értelemben egyre ritkábban használatos (暧昧的含义), új jelentéstartalma viszont - kurva, 做小姐 - egyre gyakoribb. Mit  lehet hát helyette használni? A különböző netes fórumok alapján egyelőre nincs konszenzus ez ügyben, javaslatokból azonban annál több áll rendelkezésre:  měinǚ (美女): "szép hölgy", talán a legbiztonságosabb. E megszólítástól fiatal nő nem fog megsértődni, esetlegesen, ha nagyon ronda, de ilyenkor úgyis  kǒnglóng ként (恐龙), dinoszauruszként, vagyis rettenetes gyíkként aposztrofálhatunk rá (persze a kǒnglóng nem lehet megszólítás!) Egy hivatalos nőszemélynek mondani mindenesetre nem szerencsés. Fokozása a  味道美女  lehet.  Amennyiben pedig valódi tündérről volna szó, akkor a xiānnǚ (仙女) lenne optimális. (Egyébir

Nàshān, nàrén,nàgǒu - az a hegy, az az ember, az a kutya (angolul Postman in the mountains ) címet viseli az 1999-es kínai fim, melyet drámának bélyegeznek, szerintem nem annyira drámai, de kétségkívül sajátos, melankolikus hangulatú film a dél-kínai postások viszontagságos életéről. Húnánban járunk az 1980-as években, elképesztő helyeken - a természet szerepe nem véletlenül nagy hangsúlyt kap a filmben, viszont amilyen lehengerlő, varázslatos vidék ez, az élet legalább annyira nehéz is erre. A történet hosszú hegyi ösvényeken kanyargózik, a nyugdíjba vonuló postás átadja hivatalát húszas éveiben járó fiának, s a család kutyájával, Lǎo'èrrel (老二, mellesleg a mai szlengben farkat is jelenthet) utoljára végigjárja vele az utat -  mely mintegy szimbolikus szerepet kapva közelebb hozza egymáshoz apát és fiát is. Láthatunk  dòng cölöpházakat ,  mi több egy bájos dòng leánzót is, és az egyszerű történet ellenére mégis egy megragadó, csöndes mesét hallgathatunk meg Huò Jiànqǐ (霍建起) r

Běijīng (illetve Észak-Kína) klasszikus, bekerített lakóházaiból - sìhéyuàn (四合院), a "négy oldalról körbekerített kert" - már egyre kevesebb található a kínai fővárosban, legtöbbje múzeumként funkciónál, másokban turisták számára alakítottak ki szállásokat, s csak elenyésző számú sìhéyuànben laknak eredeti tulajdonosaik leszármazottjai (vagy azok a milliomosok , akik képesek kipengetni yuanek tízmillióit értük, vagy ebben a dizájnban építeni villát). Ilyen múzeumként létezik ma többek között  Lǎo Shě egykori rezidenciája is. A másik két képet a netről halásztam, mert Lǎo Shěnél csak ezt az egy használhatót lőttük anno. A sìhéyuàn lényegében egy négyzet alakú udvarból, és négy oldalra nyíló, alacsony épületből áll, melyhez mellékudvarok csatlakozhatnak elől, hátul, vagy oldalt. Běijīng legújabb kori megbolygatása előtt ezek a  város arculatát olybá meghatározó, téglalap alapú udvaros házak álltak sorban a  hútòng ok keskeny sikátoraiban, szorosan egymás mellett, mintegy s

Guǎngxī, Guìzhōu és Húnán tartományok határvidékein találhatók nagy számban a mintegy 2.5 millió főt számláló dòng nemzetiség falvai, kiknek építészetének ismertetőjegyeihez tartoznak a falukapuk, dobtornyok, operaszínpadok, valamint a híres fedett, "szél- és esőhidak" mellett a gerendaszerkezetes, cölöpökön, vagy oszlopokon álló lakóházak is. A dòng házak döngölt kavicsos alapra felhúzott faszerkezete igen jól alkalmazható az egyenetlen terepre. A tipikus lakóház meglehetősen tágas, noha két nemzedéknél többen nem laknak benne. Általában három szintesek, s vízszintesen három oszlopközre tagolódnak. A gerendákat tartó oszlopok vagy cölöpök a belső térelválasztóktól függetlenek, csontvázszerű szerkezetet alkotnak. A ház főtömbje közel 2 méteres magasságban áll, s az alatta lévő teret a háziállatok tartására, vagy raktárnak használják.  A külső falakat festetlen, fűrészelt fából készítik, amely az idő előrehaladtával sötét árnyalatot kap. A gerendákat vékony  facsapok

Ānhuī tartomány Huīzhōu térségében a Míng-dinasztia (1368-1644) korában gazdag kereskedők által emelt épületek Kína legrégibb fennmaradt lakóházai közé tartoznak. Tavaly a Huángshānba irányuló trip során egy régmúlt időbe visszarepítő, festői falvat látogathattunk meg,  Xīdìt , hol mindezeket megcsodálhattuk. A pompás rezidenciák, valamint az ősöknek szentelt csarnokok sokáig a feledés homályába merültek, csak az utóbbi időkben fedezték fel őket ismét. A kívülről bevakolt, fekete cseréptetős házak eléggé puritánnak tűnnek, ám belülről igen tágasak és gazdagon díszítettek.  A Míng-dinasztia építészeti előírásai szabályozták a huīzhōui lakóházak külső megjelenését, ekképp kevésbé hivalkodóak, a bejáratoktól eltekintve hiányzik róluk a díszítés, közös jellemzőikként a házak ablakai kis méretűek, s csak a felsőbb szinteken nyílnak. A váltakozva domború és homorú tetőcserepeket égetett agyagból készítették, a sorok végére  wǎdāng nak (瓦当) nevezett ereszcserepeket helyeztek, melyek gy

A kínai nyelv mintegy 1.3 milliárd ember anyanyelve, a kínai Népköztársaság, a Kínai Köztársaság (Taiwan), Szingapúr hivatalos nyelve, mi több az ENSZ hivatalos nyelveinek egyike is egyúttal. Standard változata - pǔtōnghuà (普通话) - az egykori hivatalnoknyelv mintájára kialakított, javarészt az északi nyelvjárásokon alapuló nemzeti nyelv. Kína nyelvi egységének nagy kérdése, hogy regionális változatait pusztán nyelvjárásként, vagy önálló nyelvként kell-e tekinteni: számos kutató önálló nyelvként kezeli Kína nyelveit, melyeket összefoglalóan sinitikus nyelveknek nevezünk.  A kínai nyelvet története során elsősorban a Kína területén élő han népesség használta, mivel azonban a kínai kultúra igen nagy hatást fejtett ki mind a kelet-ázsiai, mind a délkelet-ázsiai régióra, ezért a Kína területén élő egyéb népek (köztük a mai nemzetiségek is) gyakorta második, vagy akár első nyelvként beszélték. Ezen túlmenően számos környező nép (japán, koreai, vietnami) írástudó elitje számára évszázad

Izgalmasnak ígérkezik a holnapi elnökválasztás a Kínai Köztársaságban, ergo Taiwanon. A Guomindang ( GMD ) képviseletében Mǎ Yīngjiǔ (馬英九), míg a demokratikus párt (DDP) részéről Cài Yīngwén (蔡英文) párharcának eredménye fogja meghatározni az elkövetkező évek eseményeit. Mǎ Yīngjiǔ a szárazföldi Kínával való megegyezés híve, mi több a békeszerződés megkötése mellett foglal állást, addig Cài Yīngwén Taiwan önállóságának megőrzését, a status quo fenntartását szorgalmazza (a teljes függetlenségről már választási programjában is lemondott persze, nem is lenne realitása). A két elnökjelölt helyzete momentán viszonylag kiegyenlített, holnap dől el végül melyik alakít kormányt, s a választások eredménye minden bizonnyal hatást fog majd gyakorolni a Kína-Taiwan kapcsolatokra. Bővebben az alábbi műsorban:

2012. január 11-én a nánjīngi metró 1-es vonalából provizórikusan egy catwalk (伸展台) lett, miképp  egy szokatlan, szemgyönyörködtető ( 大饱眼福)  qípáo-enumerációnak (旗袍) lehettek tanúi a meglepett utasok. Az esemény egy internetes webáruház üzemeltetőinek szervezésében zajlott, a modellek (模特) rejtélyes mintájú kódokat (神秘图案) -  ezúttal nem betörni készültek  - viseltek testük több pontján az utasok nagy csudálkozására, melyek valójában QR-kódok (二维码) voltak; ergo miután  okostelefonjaikkal  (智能手机) lefotózták a leánzókat, készülékükön keresztül máris a webáruházban találhatták magukat az éppen bemutatott qípáo-k között. A modellek saját bevallásuk szerint maguk is előszeretettel viselnek qípáo-t partik (派对) során, s az ahhoz dukáló köztársaságkori (1912-1949) kontyos hajviselettel (发髻) operálnak. 哇噻! 

Nők a japán közmondásokban harmadik rész. 　 gyönyörű nők: 美人の終わりは猿になる。びじんのおわりはさるになる。Amikor egy gyönyörű nő megöregszik, majommá változik (= csúnya lesz, mint egy majom). 美人薄命。びじんはくめい。Gyönyörű nőnek nincs szerencséje az élethez. (A négy írásjegy miatt először arra gondoltam, kínai eredetű lehet, a netes chéngyǔ szótárakban mindenesetre nem találtam a mondást. A 美人 kínaiban (tapasztalataim szerint) kevésbé gyakori, jobbára 美女; [bómìng] 薄命 alatt viszont szintén szerencsétlen csillagzat alatt született, főképpen nők értendőek.   色で迷わす浅漬なすび。いろでまよわすあさずけなすび。A frissen szedett zöldségek ingerlőek (=éppúgy, mint a szép nők).  A nők második világháborút követő státuszát illetően, a háború drasztikus változásokat eredményezett a japán társadalomban, s az 1947-es új alkotmány egyenjogúsította nőket s férfiakat. A nők immáron afféle emberszabásúnak számítottak, jogilag is.  戦後強くなったのは女性と靴下。せんごつよくなったのはじょせ いとくつした。Ami a háborút követően erősebb lett, azok a nők és zoknik.  う

Kínai írásjegyek képekben elrejtve:  měilì de gūniang (美丽的姑娘) - szépséges leánzó měilì de jiāxiāng (美丽的家乡) - gyönyörű szülőföld/szülőfalu  kuàilè wángzǐ (快乐王子) - boldog herceg xióngshī (雄狮) - hímoroszlán huái xiǎohái (怀小孩) - rossz kisgyerek xióngyīng áoxiáng (雄鹰翱翔) - sólyom szárnyalása chángshòu bǎinián (长寿百年) hosszú élet (száz évnyi hosszú élet)  Tángsēng (唐僧) - ismertebb nevén Xuanzang (602-664), az Indiába utazó nagy formátumú buddhista szerzetes, ki rengeteg szent iratot fordított szanszkritból kínaira Sūn Wùkōng (孫悟空 ) - a Majomkirály, az előbbi Xuanzang indiai tripje ihlette kínai klasszikus regény, a Nyugati utazás hőse, Son Goku archetípusa  xiè (蟹) - rák 

A mai kínaiban használt le 了 partikulát illetően két változata ismeretes. A le1 egy cselekmény egészének végbe mentét, mondatbeli állítás lezárását jelöli, míg a le2 a cselekvés teljességét/lezárását, új állapot beálltát, állapotváltozást fejez ki. 我吃了饭了 - az első le perfektív aspektusjelölő (perfective-aspect suffix), a mondatvégi le perfektum aspektusjelölő (perfect marker): az 'evés' cselekvése végbement, a szituáció megváltozott. 吃饭了 - az állapot megváltozott, de a cselekvés nem feltétlenül záródott le (lehet, hogy folytatja az evést, lehet, hogy befejezte) 吃了饭  - 'evett' a 吃了饭 mondatvégi le nélkül nem hangzik teljes állításnak. Aspektusjelölőként a le1 közvetlenül az ige után kell kerüljön, míg a le2 előfordulhat ige, főnév, vagy határozói elem után is mondatvégi pozícióban (vö. igei-mondatvégi le).  le1  A 了 partikula használata feltehetően a 了 közép-kínai szóbeli használatára vezethető vissza, egészen addig nem volt elterjedt. Forrásának, va

Nők a japán közmondásokban , második felvonás.   anyós-meny kapcsolat:  秋かます嫁にくわすな。あきますよめにくわすな。Az ősszel fogott csukát ne engedd a menynek (az a legfinomabb). 嫁と姑、犬と猿。よめとしゅうとめ、いぬとさる。Meny és anyós, kutya és majom (nem jönnek ki jól).  Az anyósok gyakorta durván bántak menyeikkel, talán bosszúból saját fiatalkori szenvedéseik miatt...  姑のかたきを嫁が討つ。しゅうとめのかたきをよめがうつ。A meny, akit szívatott az anyósa, szívatja az ő menyét is revánsból.   Manapság jobb a helyzet, ami annak is köszönhető - hogy az előző korokkal szemben - anyós és meny nem élnek együtt.  özvegyek:  三度の火事より一度の後家。さんどのかじよりいちどのごけ。Jobb háromszor tűzesetet megélni, mint egyszer özveggyé lenni.  後家の見せかけ数珠はおくもみ。ごけのみせかけじゅずはおくもみ。Egy özvegy azt állítja, gyászolja férjét (de szívében más férfi után vágyakozik).  女やもめにはなが咲く。おんなやもめはねがさく。Egy özvegy kicsinosítja magát (hogy vonzza a férfiakat).  A első mondás az özvegység szomorú voltára utal, míg a másik kettő azt feltételezi, hogy egy nő nem élhet e

A közmondásokat, mint az emberi bölcsesség gyümölcseit szokták volt tekinteni, melyek a felhalmozott tudást örökítik generációról generációra, s egy adott kultúra gondolkozásmódjának számos aspektusát világíthatják meg. A japán mondásokat - mint a világ bármely más nyelvének mondásait - illetően is számos nővel kapcsolatos létezik, az elkövetkezők jobbára a hagyományos japán nőképről festenek plasztikus képet, s az kevésbé pozitív:  alsóbbrendűség:  女は三界に家なし　おんなはさんがいにいえなし。A nőnek nincs saját otthona az életének három szakasza során [fiatalon az apjának engedelmeskedik, házastársként a férjének, a férje halálát követően a fiának; kínaiul is van egy erre utaló mondás: 三从四德 ].  男尊女卑。だんそんよひ。A férfit tisztelettel kezelik, a nőt megvetéssel. ostobaság: 女人に賢人なし。にょにんにけんじんなし。Bölcs nő nem létezik. 女の話は一里限り。おんなのはなしはひとざとかがり。A nők beszéde nem hagyja el a falut (pontosabban, kínai mértékegységgel nézve egy li 500 méter, míg japánnal 2.44 mérföld (?), a lényeg viszont az, hogy a m